Február 7-én vasárnap megtartották a 2012-es lengyel-ukrán közös rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság selejtezőinek sorsolását Varsóban. A mieinket az E jelű hatosba sorsolta az ukránok két kiválósága, Andrij Sevcsenko és Oleg Blohin. Válogatottunk elég "pikáns" csoportba került: Hollandia (Erwin Koeman, jelenlegi szövetségi kapitányunk ugye holland), Svédország (már megint a sárga-kék veszedelem...), Finnország (feltételezett nyelvrokonaink), Moldova (2008, Chisinau, 0:3, talán most sokan összerándultak) és San Marino (akik csak négy válogatottat előznek meg a világranglistán) társaságában kell kivívnunk az EB-szereplés jogát.
Persze egyből beindult a szokásos találgatás, a kombinálás, hogy hanyadik helyre lehetünk jók, ki ellen hány pontra van esélyünk. Megmondom őszintén, kissé felbosszantott a Nemzeti Sport azon mondata, hogy ebben a közepes erősségű csoportban óriási bravúr lenne a második hely megszerzése is. Jó, tudom, hogy milyen messze vagyunk az eurrópai színvonaltól jelenleg, de hát ne legyünk már pesszimisták, ebből a csoportból lényegében egyetlen együttes, az oranje emelkedik ki. A világranglista harmadik helyezettjei, olyan klasszisaik vannak, mint Sneijder, Robben, Van Persie, vagy a "régebbiek" közül Van Nistelrooy, Van der Sar, Kluivert, Overmars. Egyértelműen kitűnnek ebből a hatosból, azonban engem meglepett kapitányuk, Bert van Marwijk nyilatkozata, miszerint egyetlen magyar futballistát sem ismer, miközben Dzsudzsák, Babos és Fehér évek óta Németalföldön légióskodik. Nem baj, Balázs beígért nekik egy-egy gólt a két egymás elleni meccsre... Személyes tippem szerint azonban a hollandok ellen 0 pontot fogunk szerezni.
A svédeket meg már ideje lenne megverni, mert sok borsot törtek az orrunk alá az elmúlt években, a korábbi öt selejtezősorozatban négyszer szerepeltek velünk egy csoportban. Kérdés, vissza tudják-e csábítani a válogatottságot lemondó Ibrahimovicot (szerintem igen), mert nélküle a szakértők szerint verhetőbbek az északiak. Szerintem meg egyszer már úgy kellene megverni őket, hogy Zlatan játsszon, de labdába se érjen a védők szorításában, meg pattanjon már be róla egy öngól a 93. percben a svéd kapuba, amivel nyerünk 1:0-ra. Véleményem szerint itthon meg kell verni a svédeket, idegenben meg mindig jó az iksz, szóval itt 4 pontra számítok.
A finnekről nekem az 1997-es VB-pótselejtező jut először eszembe (aztán a Kalevala meg állítólagos nyelvrokonságunk), mikor is tragikomikus (nekik tragikus, nekünk komikus) öngólt hoztak össze a 93. percben a derék északiak, ezzel pedig mi mehettünk neki a jugóknak (1:7, 0:5...). Régebben még volt egy-két klasszisuk (Hyypiä, Litmanen), de a mai válogatott névsorát böngészve nem igazán találtam ismerős nevet. Tudom, hogy oda-vissza leikszeltek a németekkel a VB-selejtezőkön, de én a finnek ellen - kövezzenek meg - 6 pontra számítok.
A moldávokkal eddig kétszer játszottunk, itthon 2:0-ra nyertünk, kint - mint már említettem - beleszaladtunk egy háromgólos zakóba. Érdekesség, hogy szövetségi kapitányuk, Gavril Balint édesapja magyar (mi magyarok mindenhol ott vagyunk...). Ők szoros mérkőzésre számítanak, én azt mondom, hogy itthon mindenképpen győznünk kell, meg kint is (az azért nem egy wellness-hétvége lesz), szóval ide is behúzom a 6 pontot.
Utoljára maradt San Marino. Mikor legutóbb összekerültünk velük, 3:0, 5:0-lal intéztük el őket, bár majdnem megesett velünk az a csúfság, hogy gólt lőnek nekünk az addig gól nélkül álló miniállam focistái. Ha jól emlékszem, a serravalle-i meccsen tizenegyest rúghattak 3:0-ás állásnál a hazaiak, de a büntető kimaradt (lehet, hogy ez másik meccsen volt, de az én memóriám ehhez a meccshez köti az esetet). Ebben a sorozatban is hasonlóan sima meccsekre számítok, szóval a 6 pont itt is kötelező.
Becsléseim szerint így a magyar válogatott 22 ponttal zárja a kvalifikációt és a második helyen végez a csoportban a 28 pontos hollandok mögött. Csak ezt az elméletet át kellene ültetni a gyakorlatba is...
